Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mentőcsapat a kenguruk földjén (The Rescuers Down Under)
  • Rendezők: Hendel Butoy, Mike Gabriel
  • Forgatókönyvírók: Jim Cox, Karey Kirkpatrick, Byron Simpson, Joe Ranft
  • Szinkronhangok: Bob Newhart, Eva Gabor, John Candy, Adam Ryen, George C. Scott, Tristan Rogers
  • Zene: Bruce Broughton
Bemutató:
1990. November 16.
Játékidő:
77 perc
Bevétel:
$ 27,931,461

1990-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amelyet Hendel Butoy és Mike Gabriel rendezett. Az animációs játékfilm producere Thomas Schumacher. A forgatókönyvet Margery Sharp, Jim Cox, Karey Kirkpatrick, Byron Simpson és Joe Ranft írta, a zenéjét Bruce Broughton szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Walt Disney Feature Animation forgalmazásában jelent meg. Műfaja akció-kalandfilm. A film az 1977-ben bemutatott, nagy sikerű Mentőcsapat című rajzfilm folytatása, egyben a 29. Disney-film. Amerikában 1990. november 16-án, Magyarországon 1991. december 6-án mutatták be a mozikban.
Négy hónappal a bemutatót követően Margery Sharp meghalt.

Cselekmény: Bernard és Bianca, a híres nyomozó egérpáros visszatért. Ezúttal a távoli Ausztráliából érkezik a segélyhívás: elraboltak egy kisfiút, Cody-t. A két kis detektív a hír hallatán nem késlekedik sokáig, és az Albatrosz Légitársaság segítségével azonnal útra kelnek az ötödik kontinens irányába. Természetesen az idegen országban sem maradnak segítők nélkül. Csatlakozik hozzájuk Jake, a sármos ausztrál erszényes egér, aki jól ismeri Ausztrália titkait. Együtt talán még időben rábukkannak Cody elrablójára, a gonosz vadászra, McLeach-re, aki a kisfiútól próbálja megtudni, hogy merre fészkel egy ritka sas...

A szépség és a szörnyeteg (Beauty and the Beast)
  • Rendezők: Gary Trousdale, Kirk Wise
  • Forgatókönyvírók: Linda Woolverton
  • Szinkronhangok: Paige O'Hara, Robby Benson, Richard White, Jerry Orbach, David Ogden Stiers, Angela Lansbury, Rex Everhart, Jesse Corti
  • Zene: Alan Menken
Bemutató:
1991. November 22.
Játékidő:
84 perc
Bevétel:
$ 440,118,382

1991-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a Szépség és a szörnyeteg-sorozat első része. A 30. Disney-film rendezői Gary Trousdale és Kirk Wise. Az animációs játékfilm producere Don Hahn. A forgatókönyvet Linda Woolverton írta, a zenéjét Alan Menken szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés romantikus film fantasyfilm. A történet alapja Jeanne-Marie Leprince de Beamunt jól ismert, azonos című tündérmeséje, amelyben egy lány beleszeret egy elvarázsolt kastély szörnyetegébe. Az Oscar-díj történetének első animációs „legjobb film” jelöltje (a második a Pixar Fel című filmje). Amerikában 1991. november 15-én mutatták be a mozikban. Országosan 1992. november 22-én volt a premierje. Magyarországon 1992. november 4-én vetítették először a mozikban, 2002. október 15-én pedig extra változattal VHS-en és DVD-n adták ki. A felújított 3D-s változatot 2012-ben mutatták be a mozikban.
2017-ben bemutatták a film élőszereplős változatát Bill Condon rendezésében.

Cselekmény: Élt egyszer egy gőgös, irigy herceg. Egy nap csúf öregasszony kopogtat be hozzá szállást kérve, fizetségül pedig egy szál rózsát kínál. A herceg nem fogadja el. Ekkor az öreg egy világszép tündérré változik, és büntetésül gonoszságáért megátkozza a herceget és a kastély összes lakóját. Ha a hercegnek szörnyeteg képében sikerül valakit megszeretnie, és az viszonzást talál, mielőtt lehull az utolsó rózsaszirom, megtörik az átok.
Belle egy kis francia faluban él apjával, Maurice-szal. Egy nap Maurice új találmányával elindul a vásárba, annak reményében, hogy sikerül eladnia. Ám eltéved, és egy rideg kastélyba tér be. A kastélyban azonban egy rút szörnyeteg fogadja, és rögtön a börtönbe zárja. Belle apja keresésére indul, végül apja kiengedése érdekében ott marad a szörnyetegnél. Eleinte idegenkednek egymástól, de idővel egymásba szeretnek. A lány felfedezi a kastély többi, elvarázsolt lakóját.
A szörny ad egy tükröt Belle-nek, melyben megpillantja beteg apját, aki elindul, hogy megkeresse lányát. A szörny megengedi, hogy elmenjen, Belle megígéri, visszatér. A faluban tudomást szereznek a szörny létezéséről, Gaston vezetésével elindulnak megostromolni a kastélyt. A harc közben a szörny súlyosan megsérül, Gaston a mélybe zuhanva meghal. Ekkor az átok megtörik, mivel Belle szereti a szörnyet. Minden visszaváltozik a régi alakjába. Belle és a herceg boldogan él, míg meg nem hal.

Aladdin
  • Rendezők: Ron Clements, John Musker
  • Forgatókönyvírók: Ron Clements, John Musker, Ted Elliott, Terry Rossio
  • Szinkronhangok: Scott Weinger, Robin Williams, Linda Larkin, Jonathan Freeman, Frank Welker, Gilbert Gottfried, Douglas Seale
  • Zene: Alan Menken
Bemutató:
1992. November 25.
Játékidő:
90 perc
Bevétel:
$ 504,050,219

Aladdin 1992-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely az Ezeregyéjszaka meséi alapján készült, az Aladdin-trilógia első része. A 31. Disney-film rendezői és producerei Ron Clements és John Musker. A forgatókönyet Ron Clements, John Musker, Ted Elliott és Terry Rossio írta, a zenéjét Alan Menken szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm. A története az Aladdin és a bűvös lámpa című arab népmese nyomán készült, ami Az Ezeregyéjszaka meséiben szerepelt. Amerikában 1992. november 25-én, Magyarországon 1993. december 3-án mutatták be a mozikban.
Elsőnek 1992. november 25-én mutatták be a mesefilmet, ami többnyire pozitív visszajelzéseket hozott. Negatívumok is érték a film készítőit, mégpedig arab nézők személyében. Ők azt állították, hogy némi rasszizmust is véltek felfedezni a mese történetében. Mindezek ellenére Aladdin nagy bevételt hozott Disney-nek. Elsősorban meg kell említeni, hogy ez volt a legsikeresebb film 1992-ben, ezen kívül Amerikában 217 millió dollárt hozott a konyhára, míg világszerte 504 milliót. Nem csak a gyermekeket hozta lázba a film, ugyanis nem sokkal a megjelenés után folytatást készítettek. A második rész címe Jafar visszatér lett, míg a harmadik részé Aladdin és a tolvajok fejedelme.
Ezeken kívül még más egyéb formák is ihletet merítettek az Aladdinból. Született a történet alapján számítógépes játék, animált tévéfilmsorozat, a figurákból plüssállatok. 2019-ben Guy Ritchie rendezésében megjelent egy élőszereplős filmváltozat is, amely valós díszletekkel készült.

Cselekmény: Aladdin, a furfangos utcagyerek a szultán udvari varázslója, Jafar segítségével rátalál a csodalámpára, melyben a zseniálisan varázslatos és teljesen megkergült dzsinn lapul. Jafar magának akarja a lámpást, hogy gonosz terveit megvalósíthassa. Aladdinra hárul a feladat, hogy útját állja az ármánynak és szabadon engedje a lámpa szellemét. Jutalma nem marad el: elnyeri a szépséges Jázmin hercegnő szerelmét!

Az oroszlánkirály (The Lion King)
  • Rendezők: Roger Allers, Rob Minkoff
  • Forgatókönyvírók: Irene Mecchi, Jonathan Roberts, Linda Woolverton
  • Szinkronhangok: Matthew Broderick, Jonathan Taylor Thomas, James Earl Jones, Jeremy Irons, Moira Kelly, Niketa Calame, Ernie Sabella, Nathan Lane
  • Zene: Hans Zimmer
Bemutató:
1994. Június 15.
Játékidő:
88 perc
Bevétel:
$ 968,511,805

1994-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely az Oroszlánkirály-trilógia első része. A harmadik legnagyobb bevételt hozó animációs film (az első a kézzel rajzolt rajzfilmek kategóriájában) mind az Egyesült Államokban, mind világviszonylatban. A 32. Disney-film rendezői Roger Allers és Rob Minkoff. Az animációs játékfilm producere Don Hahn. A forgatókönyvet Irene Mecchi, Jonathan Roberts és Linda Woolverton írta, a zenéjét Hans Zimmer szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés film drámai, filmvígjáték, musicalfilm és. Amerikában 1994. június 15-én, Magyarországon 1994. december 1-jén, felújítással 1995. június 15-én mutatták be a mozikban.
Főszereplője egy fiatal oroszlán, Szimba, aki az afrikai szavannákon megtanulja, hol a helye az „élet körforgásában”, mialatt számos akadállyal megküzd, hogy ő lehessen a törvényes király. Egyes vélekedések szerint Az oroszlánkirály története Tezuka Oszamu az 1960-as években készült Kimba, a fehér oroszlán című animációs sorozatából merít, azonban a készítők tagadják ezen állításokat. Mindazonáltal, a film bizonyos elemeiben párhuzamot mutat Shakespeare Hamlet című drámájával, a bibliai József és Mózes történetével, illetve az 1942-es Bambi című Disney-alkotással.
Az oroszlánkirály zenés film, a dalokat Elton John szerezte, a szövegeket Tim Rice írta, a filmzene pedig Hans Zimmer munkája, amiért Oscar-díjat vehetett át, továbbá a film egyik betétdala is elnyerte az aranyszobrot. A Disney később két kapcsolódó filmet is készített, a történet folytatásaként funkcionáló Az oroszlánkirály 2. – Simba büszkeségét és az első rész közben játszódó Az oroszlánkirály 3. – Hakuna Matatát.

Cselekmény: Az állatok királyának, Mufasának első fiúgyermekeként Szimba a trónörökös. A dzsungel állatai tisztelettel bánnak a rettegett, de igazságos király gyermekével, így Szimba életének első hónapjai gondtalanul, boldogságban telnek. De nem nézi mindenki jó szemmel a trónörökös érkezését. Szimba gonosz nagybátyja, a hiénákkal szövetkező Zordon régóta feni a fogát a király trónjára, és tudja, hogy ha a kis utód nem áll az útjában, Mufasa halála után az ő fejére kerül majd a korona. Zordon ármánykodásának köszönhetően a kis Szimba életveszélyes helyzetbe kerül: a kiszáradt folyómederben egy megvadult bivalycsorda előtt találja magát, és csak édesapja önfeláldozó bátorságának köszönhetően éli túl a helyzetet. Apja azonban már nem tud kitérni a csorda elől, és Musafát halálra tapossák... Szimba nem maradhat többé szülőhelyén, ahol Zordon azonnal magához ragadja a hatalmat. A kis oroszlán világgá megy, útja során új, vidám és vicces barátokra lel, veszélyes és boldog kalandok várnak rá, és amikor életerős hím oroszlánná érik, elhatározza, hogy bosszút áll apja gyilkosán és visszaszerzi a trónt, hogy apja szellemében ő legyen az új Oroszlánkirály!

Pocahontas
  • Rendezők: Mike Gabriel, Eric Goldberg
  • Forgatókönyvírók: Carl Binder, Susannah Grant, Philip LaZebnik
  • Szinkronhangok: Irene Bedard, Mel Gibson, David Ogden Stiers, Russell Means, Christian Bale, Linda Hunt, Billy Connolly
  • Zene:
Bemutató:
1995. Június 16.
Játékidő:
81 perc
Bevétel:
$ 346,079,773

1995-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Mike Gabriel ötlete alapján készült. A 33. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői Mike Gabriel és Eric Goldberg, producere James Pentecost. A forgatókönyvet Carl Binder, Susannah Grant és Philip LaZebnik írta, a zenéjét Alan Menken és Stephen Schwartz szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés romantikus filmdráma. Amerikában 1995. június 23-án, Magyarországon 1995. november 30-án mutatták be a mozikban.

Cselekmény: John Smith, aki a pénzéhes angol telepesekkel együtt érkezik az Újvilágba, egészen más, mint az útitársai. Az aranynál sokkal jobban érdekli az a furcsa, titokzatos világ, ahol élni fog. Egyik felfedezőútja során megpillantja Pocahontast, a szépséges indián hercegnőt, és az élete egy csapásra új értelmet nyer. A lány - törzse tilalma ellenére - bizalmába fogadja az idegent, és mókás barátaival, a mosómedvével és a kolibrival feltárja előtte a vadon titkait. A messzi, egzotikus tájakon játszódó történet a legfontosabb érzelmekről szól: az őszinte szeretetről, szerelemről és barátságról, mindezt romantikával, vidámsággal és mesés kalandokkal ötvözve.

A Notre Dame-i toronyőr (The Hunchback of Notre Dame)
  • Rendezők: Gary Trousdale, Kirk Wise
  • Forgatókönyvírók: Tab Murphy, Irene Mecchi, Bob Tzudiker, Noni White, Jonathan Roberts
  • Szinkronhangok: Tom Hulce, Demi Moore, Tony Jay, Kevin Kline, Paul Kandel, Jason Alexander, Charles Kimbrough, Mary Wickes, David Ogden Stiers
  • Zene: Alan Menken
Bemutató:
1996. Június 21.
Játékidő:
91 perc
Bevétel:
$ 325,338,851

1996-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regénye alapján készült, és a 34. Disney-film. Bár a regény fő mondanivalója megtalálható a rajzfilmben, lényeges különbségek vannak a két mű között. A történet középpontjában Esmeralda, a cigány táncoslány áll, aki iránt vágyat érez Claude Frollo, a hatalmas és kegyetlen igazságügyi miniszter. Quasimodo, a főhős, a Notre Dame jószívű, ám torz harangozója. A történet meghatározó szereplője továbbá Phoebus, a jószívű kapitány, aki szintén gyengéd érzelmeket táplál Esmeralda iránt. Amerikában 1996. június 21-én, Magyarországon 1996. november 28-án mutatták be a mozikban.
A Szépség és a szörnyeteg rendezői Kirk Wise és Gary Trousdale, producere Don Hahn, aki többek között a Szépség és a Szörnyeteg és az Oroszlánkirály producere volt. A film zenéjét Alan Menken és Stephen Schwartz alkotta meg, az eredeti rajzfilmben pedig többek között Tom Hulce, Demi Moore, Kevin Kline, Paul Kandel, Jason Alexander, Charles Kimbrough, David Ogden Stiers, Tony Jay, és Mary Wickes hangját hallhatjuk. Műfaja zenés filmdráma.

Cselekmény: A Bolondok Napjára Párizs megtelik zenével, dallal, vidámsággal és kalanddal! Magasan Párizs fölött, egy zegzugos harangtoronyban él a melegszívű Quasimodo, vidám kőbarátaival. A gonosz Frollo, a Notre-Dame szigorú ura megtiltotta, hogy púpos harangozója valaha is leereszkedjék a városba, de ő a Bolondok Napján végre összeszedi a bátorságát és elindul a lenti, ismeretlen világba. A gyönyörű cigánylány, Esmeralda (és bumfordi kecskéje) segítsége nélkül valószínűleg nem élné túl ezt a kalandot?

Herkules (Hercules)
  • Rendezők: Ron Clements, John Musker
  • Forgatókönyvírók: Ron Clements, John Musker, Donald McEnery, Bob Shaw, Irene Mecchi
  • Szinkronhangok: Tate Donovan, Danny DeVito, James Woods, Susan Egan, Rip Torn
  • Zene: Alan Menken
Bemutató:
1997. Június 15.
Játékidő:
93 perc
Bevétel:
$ 252,712,101

1997-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 35. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői John Musker és Ron Clements, producerei Ron Clements, Alice Dewey Goldstone és John Musker. A forgatókönyvet Ron Clements, Irene Mecchi, John Musker, Don McEnery és Bob Shaw írta, a zenéjét Alan Menken szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasy filmvígjáték. Amerikában 1997. június 15-én, Magyarországon 1997. november 27-én mutatták be a mozikban.
A történet a görög mitológia alakja, Héraklész (ismertebb, római nevén Herkules), Zeusz fiának kalandjait követi nyomon. A kritikai fogadtatás előrelépésként értékelhető a stúdió két előző produkciójához képest, azonban a Pocahontasszal és A Notre Dame-i toronyőrrel ellentétben a Herkulesnek nem sikerült elérnie a 100 millió dolláros bevételt Észak-Amerikában,[1] mindazonáltal világszinten több mint negyedmilliárd dollárt gyűjtött. A filmet Oscar-díjra jelölték egyik betétdaláért, s videoforgalmazásra készült folytatás és televíziós sorozat is követte.

Cselekmény: Hádész, az alvilág ura Zeusz hatalmának megdöntésére készül, s a kapott jóslat szerint csak a felcseperedő Herkules akadályozhatja meg tervét. Szolgáival tehát elraboltatja, és a földi halandók közé száműzeti az isteni újszülöttet. Herkules hihetetlen erejű sihederré növekszik, s egy napon megtudja születése titkát.

Mulan
  • Rendezők: Barry Cook, Tony Bancroft
  • Forgatókönyvírók: Rita Hsiao, Philip LaZebnik, Chris Sanders, Eugenia Bostwick-Singer, Raymond Singer
  • Szinkronhangok: Ming-Na Wen, Eddie Murphy, BD Wong, Miguel Ferrer, June Foray, James Hong, Pat Morita, George Takei
  • Zene: Jerry Goldsmith
Bemutató:
1998. Június 19.
Játékidő:
87 perc
Bevétel:
$ 304,320,254

1998-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 36. Disney-film, és egy ősi kínai történetet, Hua Mulan legendáját eleveníti fel. A Mulan a Disney-reneszánsz kor egyike, és a Walt Disney leghíresebb filmjei közt szerepel a Herkules és a Tarzan mellett, amelyeket a stúdió szintén, ezzel a filmmel egyidejűleg vitt mozivásznakra. Ez volt az első film, amelyet a Disney-MGM Studios műtermeiben készítettek, Orlando, Floridában, noha a stúdió viszonylag rövid ideig üzemelt, csak három film elkészítésének erejéig működött. A Mulant Oscar-díjra, és Golden Globe-díjra jelölték, a "legjobb eredeti filmzene" kategóriában. Amerikában 1998. június 19-én, Magyarországon 1998. november 26-án, felújított változattal 1999. június 17-én mutatták be a mozikban.
Az animációs játékfilm rendezői Tony Bancroft és Barry Cook, producerei Pam Coats. A forgatókönyvet Robert D. San Souci írta, a zenéjét Jerry Goldsmith szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés akciós kalandfilm. 2020 márciusában megjelenik az élőszereplős változata.

Cselekmény: Ellenség tör a távolkeleti országra, és a császár minden családtól egy katonát hív a hadseregbe. A Fa családból csak az idős és beteg apa vonulhatna be, ám bátor leánya, Mulan az éjszaka leple alatt felveszi vértjét és maga megy a katonai táborba. Az ősatyák szel- lemei védősárkányt küldenek a lány után, aki azonban szeleburdi tanácsaival inkább kalamajkát okoz, mint segít. Mulan végül sok megpróbáltatás után mégis megmenti családja becsületét és az országot.

Tarzan
  • Rendezők: Kevin Lima, Chris Buck
  • Forgatókönyvírók: Tab Murphy, Bob Tzudiker, Noni White
  • Szinkronhangok: Tony Goldwyn, Minnie Driver, Glenn Close, Alex D. Linz, Rosie O'Donnell, Brian Blessed, Nigel Hawthorne, Lance Henriksen, Wayne Knight, Taylor Dempsey
  • Zene: Mark Mancina
Bemutató:
1999. Június 16.
Játékidő:
88 perc
Bevétel:
$ 448,191,819

1999-ben bemutatott amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a Walt Disney 37. Disney-filmje. A rajzfilm alapművét Edgar Rice Burroughs Tarzan, a majomember című kötete adta. Az animációs játékfilm rendezői Chris Buck és Kevin Lima, producere Chris Buck. A forgatókönyvet Tab Murphy, Bob Tzudiker és Noni White írta, a zenéjét Phil Collins szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja kalandfilm. Noha a film 1999 júniusában jelent meg, még 2000-ben is javában vetítették a világ több mozijában; a vetítések során több bevételt hozott, mint a Disney előző két produkciója, a Mulan és a Herkules. A film költségvetése összesen 150 000 000 amerikai dollár, ami meghaladja a korábbi listavezetőt, a Pocahontast. A Tarzan volt az utolsó film, amely az úgynevezett Disney-reneszánszhoz tartozott, így a film bizonyos értelemben egy korszak végét jelentette. Amerikában 1999. június 18-án, Magyarországon november 25-én mutatták be a mozikban.

Cselekmény: Egy gorillacsapat elárvult, magára hagyott csecsemőt talál a dzsungelben, magához veszi és felneveli őt. Tarzan boldogan él közöttük két barátja, Terk, a nagyszájú majomkölyök és Tantor, a nem túl éles eszű elefánt társaságában. Az idillt egy kutatóexpedíció érkezése zavarja meg. A zavaró tényezők egyikét Jane-nek hívják. A tűzrőlpattant tudóskisasszony találkozik és gyorsan összebarátkozik a majomemberrel. Az ő társaságában Tarzan egyre kevésbé biztos abban, hogy az egész életét a dzsungelben akarná leélni. A másik probléma Clayton, a zsoldoskatona, akit a tudósok védelmére szerződtettek, ám neki egészen más tervei vannak. Ő is a gorillákat keresi, csakhogy ő nem megfigyelni, hanem foglyul ejteni és eladni szeretné őket.

Fantasia 2000 (Fantasia 2000)
  • Rendezők: Don Hahn, Pixote Hunt, Hendel Butoy, Eric Goldberg, James Algar, Francis Glebas, Paul and Gaëtan Brizzi
  • Forgatókönyvírók: Gaëtan és Paul Brizzi, Eric Goldberg, Carl Fallberg, Joe Grant, Don Hahn, Perce Pearce, David Reynolds, Irene Mecchi, Elena Driskill
  • Szinkronhangok: James Levine, Steve Martin, Itzhak Perlman, Quincy Jones, Bette Midler, James Earl Jones, Penn & Teller, Angela Lansbury
  • Zene: James Levine, Ludwig van Beethoven, Igor Stravinsky
Bemutató:
1999. December 17.
Játékidő:
74 perc
Bevétel:
$ 90,874,570

1999-ben bemutatott amerikai 2D-s és 3D-s számítógépes animációs film a CGI filmek kora, amely a 38. Disney-film. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm. Amerikában 1999. december 17-én, Magyarországon 2000. július 27-én mutatták be a mozikban.

Box Office

# Animáció Bevétel
Amerika Más terület Világszerte
01 Az oroszlánkirály $ 422,783,777 $ 545,728,028 $ 968,511,805
02 Aladdin $  217,350,219 $ 286,700,000 $ 504,050,219
03 Tarzan $ 171,091,819 $ 277,100,000 $ 448,191,819
04 A szépség és a szörnyeteg $ 218,967,620 $ 221,150,762 $ 440,118,382
05 Pocahontas $ 141,579,773 $ 204,500,000 $ 346,079,773
06 A Notre Dame-i toronyőr $ 100,138,851 $ 225,200,000 $ 325,338,851
07 Mulan $ 120,620,254 $ 183,700,000 $ 304,320,254
08 Herkules $ 99,112,101 $ 153,600,000 $ 252,712,101
09 Fantasia 2000 $ 60,655,420 $ 30,219,150 $ 90,874,570
10 Mentőcsapat a kenguruk földjén $ 27,931,461