Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hamupipőke (Cinderella)
  • Rendezők: Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Wilfred Jackson
  • Forgatókönyvírók: Ken Anderson, Perce Pearce, Homer Brightman, Winston Hibler, Bill Peet, Erdman Penner, Harry Reeves, Joe Rinaldi, Ted Sears
  • Szinkronhangok: Ilene Woods, Eleanor Audley, Verna Felton, Rhoda Williams, James MacDonald, Luis van Rooten, Don Barclay, Mike Douglas, William Phipps, Lucille Bliss
  • Zene: Oliver Wallace, Paul J. Smith
Bemutató:
1950. Február 15.
Játékidő:
75 perc
Bevétel:
$ 95,126,535

1950-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Charles Perrault meséje alapján készült, a Hamupipőke-trilógia első része. A 12. Disney-film rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Ken Anderson, Homer Brightman, Winston Hibler, Perce Pearce, Bill Peet Erdman Penner, Harry Reeves, Joe Rinaldi és Ted Sears írta, a zenéjét Paul Smith és Oliver Wallace szerezte. A mozifilmet az RKO Radio Pictures hozta forgalomba. A Hamupipőke a Walt Disney egyik legsikeresebb alkotása, amely Technicolor-filmre készült. Műfaja zenés romantikus fantasyfilm. Amerikában 1950. február 15-én, Magyarországon 1961. március 9-én, felújított változattal 1985. december 19-én mutatták be a mozikban. A televízióban a Disney Channel-ön vetítették le.

Cselekmény: Volt egyszer egy gazdag özvegyember, akinek volt egy lánya is; Hamupipőkének hívták. Az apa idővel újranősült, és egy gonosz özvegyasszonyt vett el, aki két lányát, Anasztáziát és Drizellátt is magával hozta a házasságba. Az apa azonban váratlanul meghalt, és onnantól kezdve a mostoha és lányai megkeserítették Hamupipőke életét. Arra kényszerítették, hogy a cselédjük legyen, rongyokban járatták, és a toronyban lévő szobában kellett aludnia. Itt élt barátaival, az egerekkel és a madarakkal, azonban a nélkülözés és a megpróbáltatások ellenére is szelíd, kedves teremtés maradt, aki türelemmel viselte sorsát, és szorgalmasan végezte a neki kirótt munkát.
Egy alkalommal a király elhatározza, hogy bált rendez annak érdekében, hogy ott a fia feleséget találjon magának. A bálra a mostoha és lányai nagy izgalommal készülnek. Hamupipőke is szeretne elmenni, ám nincs megfelelő báli ruhája, ezért az egerek és a madarak elhatározzák, hogy mindenféle maradék ruhaanyagból készítenek neki egyet. Mikor a mostoha és a lányai éppen indulnának, Hamupipőke is megjelenik új ruhájában. Ám a gonosz nővérek, mivel a ruha egyes részeiben saját tulajdonaikra ismernek, irigységükben széttépik azt. Miután azok hárman elmentek, a lány zokogva rohan a kertbe. Itt találkozik tündér keresztanyjával, aki segít neki eljutni a bálba: tökből hintót, egerekből lovat, lóból lovászt, kutyából inast varázsol, Hamupipőkére pedig egy csodaszép báli ruhát, és hozzá egy pár üvegcipőt. Figyelmezteti azonban, hogy érjen haza, mielőtt éjfélt üt az óra, mert pontban éjfélkor véget ér a varázslat. Hamupipőke a bálban találkozik a herceggel, és egész végig egymással táncolnak. Amikor tizenkettőt üt az óra, Hamupipőkének el kell mennie, ám sietségében elhagyja az egyik üvegcipőjét. Másnap a király kihirdeti, hogy annak adja a fiát, akinek a lábára pontosan ráillik a cipellő. A mostoha bezárja Hamupipőkét a toronyba, ám az egereknek sikerül kiszabadítaniuk: Hamupipőke lesiet a lépcsőn, és felpróbálja a cipőt, amely tökéletesen illik a lábára. Végül a herceg felesége lesz, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.

Alice Csodaországban (Alice in Wonderland)
  • Rendezők: Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Hamilton Luske
  • Forgatókönyvírók: Milt Banta, Del Connell, Bill Cottrell, Joe Grant, Winston Hibler, Dick Huemer, Dick Kelsey, Tom Oreb, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears, John Walbridge
  • Szinkronhangok: Kathryn Beaumont, Ed Wynn, Richard Haydn, Sterling Holloway, Jerry Colonna, Verna Felton, J. Pat O'Malley, Bill Thompson, Joseph Kearns
  • Zene: Oliver Wallace
Bemutató:
1951. Július 26.
Játékidő:
75 perc
Bevétel:

1951-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Lewis Carroll azonos című meséje alapján készült. A 13. Disney-film rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Milt Banta, Del Connell, William Cottrell, Joe Grant, Winston Hibler, Dick Huemer, Dick Kelsey, Tom Oreb, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears és John Walbridge írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasyfilm.

Cselekmény: Alice egy angol kislány, aki egy szép napon nővérével a parkban megpillant egy öltönyös, fehér nyulat. Utána iramodik, míg el nem éri a nyula odúját. Bebújik, majd rövid zuhanás után csodaországban találja magát. Itt aztán furcsábbnál furcsább dolgok történnek vele. Találkozik Dodóval és barátaival, akik egyfolytában futnak, hogy megszáradjanak, Subidammal és Subiduval a két egyforma emberrel, a pipázó hernyóval, a Vigyor Kandúrral, a Bolond Kalapossal és a Szív Királynővel és kártya hadával. Végül felébredve magához tér és megnyugodva rájön, hogy az egész álom volt.

Pán Péter (Peter Pan)
  • Rendezők: Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Hamilton Luske
  • Forgatókönyvírók: Milt Banta, Bill Cottrell, Winston Hibler, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears, Ralph Wright
  • Szinkronhangok: Bobby Driscoll, Kathryn Beaumont, Hans Conried, Paul Collins, Tommy Luske
  • Zene: Oliver Wallace
Bemutató:
1953. Február 5.
Játékidő:
76 perc
Bevétel:
$ 87,404,651

1953-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely J. M. Barrie azonos című regénye alapján készült, és a 14. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Milt Banta, William Cottrell, Winston Hibler, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears és Ralph Wright írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasyfilm. Amerikában 1953. február 5-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 1998. március 3-án adták ki VHS-en. A magyar változatot DVD-n és Blu-rayen is kiadták.

Cselekmény: Pán Péter egy repülő kisfiú, aki nem akar felnőni. Barátja Wendy Londonban élt egy emeletes házban a mamájával, a papájával és két kisöccsével, Johnnal és Michaellel. Mesébe illő históriák kezdődnek, amikor Pán Péter meglátogatja a három londoni gyereket, és elviszi őket a hírhedt Sohaországba, ahol a gyerekek soha nem nőnek fel, mindig gyerekek maradnak. Csingiling, a kis tündér és egy kis úgynevezett tündérpor segítségével az előtte emeletes házakban élő testvérek megtanulnak repülni, és segítenek Pán Péternek, hogy legyőzze ősellenségét a hatalomra éhes és rosszakaratú Hook kapitányt. A történet végén a kis hősök természetesen győzedelmeskednek a gonosz fölött.

Pán Péter - Visszatérés Sohaországba (2002) - Jane egy olyan kislány, aki elfordult a gyermeki fantázia csodáitól - és mindattól, ami Pán Péterhez kötötte - hogy beletemetkezzen a háború borzalmaiba, és a londoni bombázás túléléséért folytatott harcba. Amikor Hook tévedésből elrabolja és magával viszi Sohaországba, Jane-nek szembesülnie kell a képzeletbeli világ valódiságával. Pán Péter kimenti a kalóz karmai közül és igyekszik felnyitni a szemét Sohaország csodáira, de a kislány egyetlen vágya az, hogy visszatérjen a valóságba. Csakhogy ahhoz, hogy visszatérhessen - repülnie kell, ahhoz pedig, hogy repülhessen - hinnie. Pán Péterre, Csingilingre és az Eltűnt Fiúkra vár a feladat, hogy segítsenek neki újra felfedezni az örömre és csodálkozásra való gyermeki képességet, Jane-nek pedig önmagában kell megtalálnia az utat, hogy újra hinni tudjon a képzelet hatalmában. A Visszatérés Sohaországba lényegében arra hívja fel a figyelmet - minden gyerekét 2-től 102 évesig -, hogy a legnagyobb viszontagságok között milyen fontos a hit és a gazdag képzelet megőrzése. Eme utazás során a nézőben újjáéled a bűbájos figurák iránti szeretet, és a gonosz Hook kapitány vagy Mr. Smee éppúgy belopja magát a szívünkbe, mint Pán Péter, Csingiling, az Eltűnt Fiúk és Sohaország legendájának minden hozzátartózója.

Susi és Tekergő (Lady and the Tramp)
  • Rendezők: Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Hamilton Luske
  • Forgatókönyvírók: Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ralph Wright, Don DaGradi
  • Szinkronhangok: Barbara Luddy, Larry Roberts, Bill Thompson, Dallas McKennon, Bill Baucom, Verna Felton, Peggy Lee
  • Zene: Oliver Wallace
Bemutató:
1955. Június 22.
Játékidő:
76 perc
Bevétel:
$ 93,933,394

1955-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Ward Greene regénye alapján készült. A 15. Disney-film rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Don DaGradi, Joe Rinaldi, Erdman Penner és Ralph Wright írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja drámai romantikus filmvígjáték. Amerikában 1955. június 22-én, Magyarországon 1997. július 17-én mutatták be a mozikban. A magyar változatot VHS-en, DVD-n és Blu-rayen is kiadták.

Cselekmény: Tekergő bohém kedvű, vidám kóbor eb, Susi pedig törzskönyvezett, szép és elkényeztetett kutyus. Bár kutyavilágok választják el őket egymástól, amikor a hölgy bajba keveredik, természetesen Tekergő az egyetlen, aki hajlandó vásárra vinni érte a (kutya)bőrét. Úgy látszik az ellentétek a kutyák között is vonzzák egymást.

Susi és Tekergő 2. - Csibész, a csavargó (2000) - Susie és Tekergő szerelmének gyümölcse négy apró kiskutya - három cserfes kutyalány - gyönyörűek, mint az anyjuk - és egy eleven kutyafiú, Csibész. A lányokkal nincs sok gond, de Csibész öntörvényű és makacs, akárcsak az apja. Arról álmodik, hogy egyszer igazi kutya lesz belőle - ami az ő értelmezésében annyit tesz: nem holmi szobakutyus, gazdák kedvence, hanem olyan vagány eb, aki a szabad ég alatt alszik, a kukák környékén szerez magának megélhetést és megkerget minden arra járó macskát. Tekergő hiába inti óva felelőtlen fiacskáját, Csibész elszökik otthonról és kénytelen maga szembesülni az utcai élet nehézségeivel, kezdve a területüket féltő kóbor ebektől egészen a sintérig!

Csipkerózsika (Sleeping Beauty)
  • Rendezők: Clyde Geronimi, Eric Larson, Wolfgang Reitherman, Les Clark
  • Forgatókönyvírók: Erdman Penner
  • Szinkronhangok: Mary Costa, Bill Shirley, Eleanor Audley, Verna Felton, Barbara Luddy, Barbara Jo Allen, Taylor Holmes, Bill Thompson
  • Zene: George Bruns
Bemutató:
1959. Január 29.
Játékidő:
75 perc
Bevétel:
$ 51,600,000

1959-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Charles Perrault meséje alapján készült. A 16. Disney-film rendezői Clyde Geronimi és Wolfgang Reitherman. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Milt Banta, Winston Hibler, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears és Ralph Wright írta, a zenéjét George Bruns szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés romantikus fantasyfilm. Amerikában 1959. január 29-én, Magyarországon 1966. július 30-án, új magyar változattal 1995. augusztus 24-én mutatták be a mozikban.

Cselekmény: Lipót király és felesége régóta szeretnének egy kisgyermeket. Egyszer aztán születik nekik egy kislányuk, akit Hajnalnak neveznek el. Nagy ünnepséget rendeznek, melyre mindenkit meghívnak. Lipót azt tervezi, hogy lányát hozzáadja barátja, Hubert király fiához, Fülöp herceghez és így egyesítik majd a két birodalmat. A meghívottak között van a 3 jó tündér: Flóra, Fauna és Fiona. Az ünnepségen mindhárman átadják ajándékukat. Flóra a szépséggel, Fauna a zene szeretetével ajándékozza meg a gyermeket. Ekkor hirtelen beállít Demóna a gonosz tündér, akit nem hívtak meg. Sértődöttségében megátkozza a gyermeket. Az átok szerint, mielőtt lemegy a nap a 16. születésnapján, megszúrja az ujját egy rokka orsójával és meghal. Nagy megdöbbenés követi az átkot, de még hátra van Fiona ajándéka. Elmondja, hogy neki nincs annyi ereje, hogy feloldja az átkot, de enyhíteni tud rajta. Az ő ajándéka szerint, mikor a királylány megszúrja az ujját, nem hal meg, csak elalszik és egy szerelmes csók majd felébreszti. Lipót király elrendeli, hogy minden rokkát égessenek el. Eközben a 3 jó tündér eltervezi, hogy parasztasszonynak öltöznek és a csecsemőt beviszik az erdőbe és ott egy favágókunyhóban felnevelik, majd a 16, születésnapján visszahozzák szüleihez. A király és a királyné beleegyezik, a tündérek, pedig elviszik a gyermeket az erdőbe. Ezalatt Demóna mindenfelé keresi a lányt, de sehol sem találja. Végső bánatában elküldi a hollóját, hogy keresse meg ő a lányt. A tündérek ezalatt a kislányt elnevezik Csipkerózsikának és 16 évig emberek módjára élnek. Elkövetkezik Csipkerózsika 16. születésnapja. A tündérek meglepetéssel készülnek. A lány reggel elküldik az erdőbe epret szedni. Miután elmegy elkezdik az előkészületeket: Fauna a tortát, Flóra és Fiona pedig a ruhát kezdi elkészíteni. Csipkerózsika eközben az erdőben véletlenül összetalálkozik Fülöp herceggel, akibe azonnal beleszeret, majd meghívja estére a kunyhóba. A 3 tündér meglepetései ezalatt nem sikerülnek valami jól, ezért eldöntik, hogy titokban hosszú évek után használják a varázserejüket. Flóra és Fiona között vita alakul ki, a ruha színe miatt. Pálcájukkal folyamatosan változtatják a ruha színét. Ezt észreveszi Demóna hollója, aki pont arrafelé száll. Hamarosan hazaér Csipkerózsika, majd elmondja, hogy találkozott az erdőben egy idegennel és beleszeretett, majd meghívta estére. A tündérek ekkor elmondják, hogy ő valójában hercegnő és nem fogadhatja a fiút, mert őt már rég eljegyezték Fülöp herceggel és, hogy a mai napon vissza kell menniük a kastélyba. A lány ezek hallatára sírva fakad. A kastélyban Lipót lázasan, aggódva várja leányát, Hubert királlyal együtt. Megérkezik Fülöp, aki elmondja apjának, hogy találkozott egy parasztlánnyal és feleségül szeretné venni, majd elnyargal a kunyhó felé. Hubert királyt megdöbbenti ez a hír. Csipkerózsika és a tündérek ezalatt elindulnak a kastélyba. Ott egy terembe mennek, ahol a lány megint sírva fakad, a tündérek pedig magára hagyják. Ezután Demóna meghipnotizálja a hercegnőt és egy toronyszobába vezeti, ahol egy rokkának orsójával megszúratja a hercegnő ujját. A tündérek már későn érnek a szobába. Ekkor a lányt a kastély legmagasabb tornyába viszik, ahol ágyba fektetik, és elaltatják az egész kastélyt, amíg Csipkerózsika fel nem ébred. Az éppen elalvó Hubert elmeséli Flórának, hogy fia beleszeretett egy parasztlányba. Ekkor Flóra rájön, hogy Csipkerózsika azzal találkozott, akivel eljegyezték. Mindhárman elindulnak a kunyhóba. De ezalatt Demóna foglyul ejtette a herceget és a várába hurcoltatta. A tündérek elindulnak, hogy kiszabadítsák. A börtönben Demóna elmondja, hogy akivel z erdőben találkozott valójában hercegnő és vele jegyezték el. A tündérek kiszabadítják és elindulnak a kastély felé. Demóna sűrű tüskebozótot varázsol a kastély elé, de a herceg átvágja magát. Ezután sárkánnyá változik majd megküzd a herceggel. A herceg végül legyőzi, majd a kastélyba megy ahol megcsókolja az alvó hercegnőt és boldogan élnek míg meg nem halnak.

Box Office

# Animáció Bevétel
Amerika Más terület Világszerte
01 Hamupipőke $ 93,141,149 $ 1,985,386 $ 95,126,535
02 Susi és Tekergő $ 93,602,326 $ 331,068 $ 93,933,394
03 Pán Péter $ 84,404,651
04 Csipkerózsika $ 51,600,000
05 Alice Csodaországban